Jelenleg az AI területén egy teljesen új infrastruktúra réteg épül, amely alattomosan formálja át, hogyan működnek és kommunikálnak egymással az ügynökök. Óriási befektetések érkeznek ebbe a szektorba, miközben sokan még mindig összekeverik a valós fejlesztéseket a puszta hype-pal. A hangsúly nem magukon az ügynökökön vagy a szoftvereken van, hanem azon az alaprétegen, amely mindkettő működését lehetővé teszi.
Az elmúlt évtizedekben már kétszer megfigyelhettük, milyen ereje van a technológiai infrastruktúra átalakulásoknak: előbb a felhőszolgáltatások, majd a mikroszolgáltatásos architektúra alakította át az egész IT-világot. Most egy új váltás zajlik: emberközpontú eszközök helyett ügynökközpontú alapokra épül minden, aminek elterjedése akár akkora jelentőségű is lehet, mint a felhő megjelenése volt.
A videó részletesen elemzi az új ügynöki ökoszisztéma hat fő rétegét: számítás és sandboxing (izolált futtatóhelyek); identitás és kommunikáció; memória és állapotkezelés; eszközök és integrációk kezelése; provisioning és számlázás; valamint az ügynökök összehangolása és az egész folyamat menedzsmentje. Mindegyik réteg saját filozófiai és technológiai kihívásokkal küzd, például az, hogy az ügynökök átmeneti vagy tartós környezetet igényelnek-e, és milyen időszerű a különféle integrációk és memória-megoldások kockázata.
Egyes problémák jelentőségét a gyorsan változó szabványok és a nehezen megkülönböztethető marketingüzenetek, valamint a nagyvállalati lassúság és a hiányzó egységesítés fokozza. Kiemelt kérdésekké válik például az, hogy lesznek-e valódi ügynökspecifikus kommunikációs protokollok, hogyan oldható meg a megbízható memória, vagy hogy mely szolgáltatók fogják birtokolni az orchestration rétegét.
