2017-ben egy kis tudóscsoport egy különleges expedícióra készült a világ legdélibb pontjára, az Antarktiszra, hogy a belga kormány támogatásával újraírja a felfedezés és kutatás történetét. Az utazás célja az volt, hogy tisztelegjenek a 120 évvel korábbi első tudományos expedíció előtt, de módszerük alapjaiban különbözött a hagyományos megközelítésektől: egy 23 méteres vitorlás hajóval szelték át a veszélyes Drake-átjárót, vállalva a kutatói közösség szkepticizmusát.
A kis hajóval szabadon mozogtak, saját döntéseik alapján eljutottak olyan eldugott partszakaszokhoz, ahová korábban még senki nem merészkedett. A csapat több országból érkező tudósokból állt, mindegyikük más-más szakmai háttérrel: halak, madarak, rákfélék, a víz alatti világ, valamint a part menti ökoszisztémák változatosságát vizsgálták. Mindenki személyes kihívásokat élt át, miközben egyszerű felszereléssel dolgoztak, gyakran szembe kellett nézniük a jéghegyek, a kiszámíthatatlan oroszlánfókák vagy éppen az időjárás kihívásaival.
A tudósok feladatai közé tartozott a bázisadatok gyűjtése, hogy a jövőben összehasonlítható legyen a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatása. A szigorú és veszélyes környezet ellenére a mindennapi élet a hajón közös főzésekkel és kisebb örömökkel telt, miközben megfigyelték az élővilágot, és feljegyeztek minden, eddig a tudomány számára ismeretlen fajt.
Az expedíció során olyan kérdések merültek fel, mint: mit jelent ma az érintetlen természet, mennyire van jelen a szennyezés még a Föld legtávolabbi pontjain is, és milyen szerepe lehet a tudománynak bolygónk védelmében? A film többek között érinti a turizmus növekvő hatását, a műanyagszennyezést, és a történelmi expedíciók példáját is, miközben személyes sorsokon keresztül mutatja be az Antarktisz törékeny világát.
