A földi meteoritok eredetének nyomába eredve bepillantást nyerhetünk abba, hogyan őrződtek meg a Naprendszer születésének tanúi egészen napjainkig. A kutatók számára különösen értékesek azok a meteoritok, amelyek kialakulásuk óta gyakorlatilag változatlanok maradtak, és számtalan információt rejtenek a bolygók keletkezéséről.
Két fő típusuk alapján különböztetjük meg őket: a legtöbb példány kőből áll, jellegzetes kerek szemcsékkel, az úgynevezett kondrumokkal. A ritkább vasmeteoritok rendkívüli súlyuk miatt a gyűjtemények kivételes darabjai, mindössze minden huszadik meteorit tartozik ebbe a típusba.
Izgalmas felvetés, hogy ezek a kövek hol keletkeztek, honnan származnak valójában. A legtöbb meteorit a Földre hullva az aszteroidaöv kaotikus világából érkezik, ahol a törmelékek ütközései, és például Jupiter gravitációja jelentős szerepet játszanak abban, hogy egy-egy darab elhagyja eredeti pályáját, és végül a Földön landoljon.
Egy különösen emlékezetes eset volt a 2013-as cseljabinszki esemény Oroszországban, amikor egy hatalmas tűzgömb világította be az eget, és a robbanás lökéshulláma több ezer embert sebesített meg. Ez a jelenség példátlan volt az elmúlt évszázadban, és új kérdéseket vetett fel a meteoritok becsapódásával kapcsolatban.
