A pignóru orrú teknős különleges alkalmazkodását mutatja be ez a rész, amely Új-Guineában és Észak-Ausztrália folyóiban él. Ez a faj teljes mértékben vízi életmódra tért át, lábait uszonyszerűvé alakította, így a szárazföldön ritkán lehet vele találkozni.
Annak ellenére, hogy ideje nagy részét vízben tölti, a pignóru orrú teknős a tojásrakás miatt mégis vissza-visszatér a partra. A tojások helyes elhelyezése a túlélés záloga, hiszen a legtöbb teknősfajnál végzetes lenne, ha a tojásokat eláztatná a víz.
Érdekes kérdés, hogy ebben a fajban vajon miért alakult ki az a kivételes tulajdonság, amely szerint a tojásoknak éppen a víz alá kerülés az előfeltétele a kis teknősök kikelésének? Hogyan lehetséges, hogy ez a tulajdonság szembemegy a többi teknősre jellemző evolúciós iránnyal? A természet különös megoldásaira mutat rá ez a tudományos megfigyelés.
