Iránban, ahol sokan nem is gondolnák, régóta él egy sokat próbált, de ma is jelentős zsidó közösség. A közel-keleti helyzet különös ellentmondása, hogy miközben az iráni állam hivatalosan az Izrael elleni harcot hirdeti, több ezer zsidó tartja fenn hagyományait és intézményeit az országban.
A mindennapokat zsinagógák, iskolák és saját éttermek színesítik. Az iskolákban a diákok perzsa mellett héberül tanulnak, a vallási szertartások a világ más pontjaihoz hasonlóan zajlanak. Meglepő pillanatokat jelent, amikor például a legfelsőbb vezető képe mellett hanukai kézikönyvek sorakoznak. Az iráni vezetés a forradalom után külön fatvát adott ki, hogy a zsidóságot Izraeltől független, védett vallási kisebbségként ismerjék el.
A közösség életét azonban geopolitikai változások is befolyásolják. A közelmúlt háborús konfliktusai, amerikai és izraeli légicsapások, valamint ezek következményei – például egy teheráni zsinagóga pusztulása – mind-mind új kihívások elé állítják a zsidókat Iránban. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy miként éli meg a közösség a háborús helyzetet, hogyan formálódott története 2700 év alatt, és mit jelent számukra a nemzetközi feszültség árnyékában élni.
Szokatlan módon a zsidó és muzulmán lakosság kapcsolata gyakran békés, a mindennapi életben nincs tapintható ellenségeskedés. Az ország történelme, a hitbéli sokszínűség és a legújabb politikai fejlemények közösen formálják az iráni zsidóság jelenét és jövőjét.
