Az alkotó merész vállalkozásra vállalkozik: személyesen átkel a világ egyik legkritikusabb tengeri átjáróján, a Hormuzi-szoroson, amely napjainkban is a globális olajszállítások jelentős részének útvonalát adja. A helyszínen felfokozott katonai jelenlét érzékelhető; a mindennapokat néhol fegyverropogás, ellenőrzőpontok és a helyi hatóságok szigorú intézkedései színesítik. Az alkotó e rendkívüli biztonsági környezetben vállal fényképes és videós dokumentációt, miközben maga is szembesül rendőri intézkedéssel.
A kalandos út során betekintést kapunk a helyi lakosok életébe Hormuz-szigetén, ahol a komfortos szálláslehetőségek hiánya, a pénzváltás nehézségei és a mindennapi szükségletek ellátásának kihívásai szinte tapinthatóak. A szigetre érkezve a csend, az elnéptelenedett utcák és az időnként elhagyatott boltok kontrasztja elevenedik meg, ugyanakkor a vendégszerető helyiek kisegítik az utazót szállás és étel terén is.
Különös hangsúly kerül a szoros stratégiai, gazdasági jelentőségére: innen szállítják a világ olaj- és gázkészleteinek elképesztő hányadát, míg az itteni lakosok paradox módon maguk is a kőolajhiánnyal küzdenek. A videóban színes történetek hangzanak el az üzemanyag-csempészetről, a globális energiaútvonalakról, valamint arról, hogyan hat a hadsereg jelenléte a mindennapi életre, s milyen helyi szabályozásokkal találkozik a látogató.
A Hormuz-sziget festői tájairól – mint a színekkel teli Rainbow Mountain, a vörös és ezüst partszakaszok, illetve a természetesen formált „szobrokkal” teli völgyek – csak ízelítőt kapunk, de felmerül a kérdés, hogy ezek a természeti szépségek miként maradnak elérhetőek a fokozott katonai tevékenység mellett. A történet végigvezet a sokszínű lakosságon, a helyi közlekedési eszközökön át a kulturális különlegességekig, és rámutat arra, hogyan képesek az emberek alkalmazkodni a kihívásokkal teli, veszélyes környezethez.
