A játék kezdeti szakaszai Tokió egy félig nyitott, vibráló városrészében játszódnak, ahol Logan számára az utcák felfedezése, nyomozás és harc jelentik a legfőbb elfoglaltságot. Az élénk, neonfényes sikátorok és aprólékosan kidolgozott környezet izgalmas terepet nyújtanak a játékosnak, miközben különféle kis részletek – például boltok, plakátok vagy hétköznapi járókelők – hozzájárulnak a város atmoszférájához.
A tokiói szakasz után a játékmenet lineárisabb pályákra vált, amelyekben a harc kapja a főszerepet. Ezek az egyszerű, dobozszerű folyosók kevés változatosságot kínálnak, és a játékos szabadsága is jócskán korlátozott. A haladás során különféle képességek és adaptációk válnak elérhetővé, de ezek sokszor csak a kései szakaszban teszik élvezetesebbé vagy „teljessé” a Wolverine-élményt, mintha kezdetben egy próbaverzióval játszana az ember.
Az összecsapások brutálisak, a pengekezű támadásokra építő harcrendszer alapvetően kielégítő, mégis hiányzik belőle az a dinamikus áramlás, amit egy igazán erős verekedős mechanikától elvárnánk. A speciális mozdulatok izgalmasak, de a harcfejlesztés lépcsőzetes beosztása miatt a küzdelmek csak később válnak igazán élményszerűvé. Mindeközben egy sajátos, kissé kidolgozatlan lopakodás is helyet kap, amely azonban szintén kevés lehetőséget ad a játékos kezébe.
A történet három laza egységből áll, amelyek mögött folyton változó motivációk és események sorakoznak. Sok klasszikus, ismert karakter és mutáns hiányzik, ami különös hangulatot ad a sztorinak. A történetvezetés többször is hirtelen fordulatokat vesz, néha pedig fontos szereplők vagy ötletek nyomtalanul eltűnnek. Bár a játékban több érdekes kérdés vagy ötlet is felvetődik, mégsem sikerül ezek közül mindegyiket kibontani.
