Óriási verseny alakult ki a világ második legmagasabb felhőkarcolójának megépítéséért. Számos város – köztük Dubai, New York, Hongkong és Shenzhen – kompakt, betonból és üvegből álló dzsungelekkel igyekszik meghatározni helyét a globális városok térképén. Dubaiban, a Sheikh Zayed úton azonban a helyhiány nem természetes korlátozás, hanem tudatos városfejlesztési döntés eredménye, hogy az ambiciózus pénzügyi negyed tovább fejlődhessen és látványos sziluettet kapjon.
Részletes betekintést nyerünk a Burj Azizi, a várhatóan 725 méter magas torony fejlesztésébe, amely nem csupán látványos magasságával, de luxusszolgáltatásaival – hétcsillagos hotel, kulturális témájú éttermek, világcsúcstartó kilátó és tucatnyi exkluzív lakás és penthouse – is kitűnik. A fejlesztést külön kihívássá teszi a keskeny telken való építkezés, a mély alapozás, illetve a városra jellemző szigorú telekhasználati szabályok.
Felszínre kerülnek a mérnöki és várostervezési kihívások: hogyan birkózik meg egy ilyen keskeny, mégis óriási torony a széllökésekkel, milyen speciális aerodinamikai megoldásokat alkalmaznak, és miért nincs a Burj Azizi-ben tömegcsillapító rendszer. A videó bemutatja, hogy a versenytárs Jedha Tower is rekordokat döntöget – vajon a befejezés időpontja átrendezheti az élmezőnyt?
A városfejlesztési döntésektől, a nemzetközi beruházási stratégiáktól a technológiai újításokig számos izgalmas kérdés merül fel: mi az értelme a magasságversenynek, mi lesz a sorsa az ilyen magasságú tornyoknak, és hol húzódik a határ a praktikus várostervezés és a státuszszimbólum között?
