Az emberiség történelme során a víz feletti uralom lehetőséget adott a fejlődésre és a gazdasági gyarapodásra. Már az ókori civilizációk is kihasználták a víz szabályozásának előnyeit, míg napjainkban gigantikus infrastrukturális projektekkel próbálják a városok szárazon maradni és növekedni.
Különböző országok eltérő stratégiákat alkalmaznak a víz okozta katasztrófák megelőzésére. Japán például rendkívül fejlett technológiájú föld alatti árvízelvezető rendszereket és hatalmas védműveket épített ki, hogy lakosait védje a természeti csapásoktól. A Tokyo Resilience Project célja, hogy a metropolisz a következő évszázadban is ellenálljon a klímaváltozásból fakadó veszélyeknek.
Indonéziában, különösen Jakartában, az elöntés elleni védekezés egyik kulcsa a monumentális gátak, tengeri védőfalak és földterület visszahódítási projektek építése; azonban a folyamatos földsüllyedés és a pénzügyi nehézségek komoly kihívásokat jelentenek. A főváros átköltöztetésének ötlete is felmerült, hogy elkerüljék a tengerszint emelkedésének és árvizeknek kitett területeket.
A videó nemcsak a nagy infrastruktúra-projekteket mutatja be, hanem alternatív, innovatív megoldásokat is – például a „szivacsvárosokat” vagy a rovaralapú szerves hulladékkezelést, amelyeket például Nairobi egyik nyomornegyedében próbálnak ki a fiatalok. Ezek a kreatív válaszok ugyanúgy hozzájárulhatnak a városi ellenállóképességhez, mint a gigantikus beruházások.
A klímaadaptáció mint befektetés is előtérbe kerül: nagy pénzügyi és társadalmi mérlegelést igényel, amelyben a veszteségek megelőzése mellett a gazdasági lehetőségek is szerepet kapnak. A kérdés adott: vajon a jövőben mely megoldások bizonyulnak hatékonyabbnak a klímaváltozás és a növekvő természeti kockázatok fényében?
