Az ukrajnai dróntámadások az utóbbi időben súlyos üzemanyagválságot okoztak Oroszországban, ahol hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, és egyre több régióban jelentkeznek ellátási problémák. Az emberek humorral vagy dühös konfliktusokkal próbálják feldolgozni a helyzetet, miközben a hatóságok szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a pánikvásárlás és felhalmozás ellen.
Elemzések szerint Ukrajna célzott dróntámadásai az orosz olajfinomítókat sújtják, ami mintegy 20%-os kapacitáscsökkenést eredményezett az orosz üzemanyag-termelésben. Ez nemcsak a civil lakosság, hanem az orosz hadsereg üzemanyagellátását is veszélyezteti, és arra kényszerítheti Oroszországot, hogy importból pótolja a hiányt, például Indiából vagy Kazahsztánból.
A gazdasági kilátások is egyre borúsabbak: az infláció nő, az orosz költségvetési hiány jelentősen megugrott, és a lakosság körében rendkívül magas a pesszimizmus. Ennek ellenére kérdéses, hogy a helyzet elég nyomást gyakorol-e Putyinra, hogy változtasson a háborús politikán, vagy épp ellenkezőleg: az ország még inkább összezár a vezetés mögött.
Az energetikai krízis hatása Oroszország nemzetközi státuszára is kihat, különösen a Krím-félsziget körüli helyzet vált kritikussá, ahol a készlethiány pánikhangulatot teremt. Egyes elemzők vitatják, hogy a krízis politikai változásokat vagy új tárgyalási taktikákat is eredményezhet-e Moszkvában.
Közben az Egyesült Államok és Donald Trump közelgő NATO-találkozója, illetve a Trump-Zelenszkij találkozó újabb kérdéseket vet fel az ukrajnai konfliktus nemzetközi dinamikájáról és az ukrán társadalom Amerikába vetett bizalmáról, különösen az utóbbi hónapokban tapasztalt jelentős bizalmi visszaesés fényében.
