Egy lelkes informatikatörténész a UNIX és annak korai, mikrokomputereken futó klónjainak világába kalauzolja a nézőt, egy 1981-es újságcikkből kiindulva. A prezentáció betekintést nyújt abba, hogyan kezdtek el kísérletezni a fejlesztők azzal, hogy a UNIX-ot vagy annak alternatíváit minél kisebb és olcsóbb gépeken is elérhetővé tegyék – annak ellenére, hogy a UNIX-ot nem árusíthatták hivatalosan, és a technikai korlátok is jelentősek voltak.
A történet számos érdekességet mutat be a jogi, üzleti és technológiai kihívások terén: az AT&T licencelési korlátozásainak megkerülését, az egyes szoftvercégek próbálkozásait – köztük az Idris, Omnix és Chromix nevű UNIX-utánzatok megszületését –, valamint azt, milyen leleményes trükkökkel próbálták a multitaskingot, memóriavédelmet vagy éppen a C nyelv futtatását biztosítani gyengécske mikroprocesszorokon.
Felmerül a kérdés, hogy vajon szükség volt-e valódi UNIX-ra egy mikrogépen, vagy elég volt, ha csak UNIX-szerű rendszert használtak a felhasználók. Megvizsgálja, milyen akadályokat gördítettek a hardveres adottságok, miben különböztek az alternatív rendszerek az eredeti UNIX-tól, hogyan lehetett UNIX-ra írt C programokat futtatni korlátozott környezetben, és milyen kompromisszumokra voltak hajlandók a fejlesztők, hogy a felhasználók is dolgozhassanak „valamiféle UNIX-szal”.
Közben felszínre kerülnek személyes történetek, iparági pletykák, és izgalmas műszaki részletek – például hogyan csináltak bank switchinget, miként korlátozták vagy védték a memóriát MMU nélkül, és hogyan jelentek meg ezek az újszerű ötletek a mindennapi használatban. Mindezek mellett a szerző elgondolkodik azon is, miért maradtak ezek a próbálkozások a háttérben, és vajon hogyan befolyásolta ez az időszak a mai UNIX-alapú rendszerek fejlődését.
