A riport olyan ukrán családok történeteit mutatja be, akik hozzátartozóikat várják haza az orosz hadifogságból. A szereplők személyes élményeiket és érzéseiket osztják meg, rávilágítva a bizonytalanságra, a reményre és azokra az akadályokra, amelyekkel a foglyok hozzátartozói szembesülnek.
Felidézik a foglyok kiszabadításával kapcsolatos várakozások és csalódások váltakozását, valamint azt a pszichológiai terhet, amit az ólomsúlyú várakozás és az információhiány jelent. A hozzátartozók az információmorzsákból próbálnak kapaszkodót találni és támogatást nyújtani azoknak, akik visszatérnek.
Részletesen kitérnek a hadifogságban töltött mindennapok embertelen körülményeire, a fizikai és lelki bántalmazásra, valamint arra, hogyan próbálják a visszatérő katonák és családjaik feldolgozni a traumát. Bemutatják azokat a társadalmi és közigazgatási nehézségeket, amelyek az elraboltak keresése, az információszerzés vagy éppen a hadifoglyok cseréje kapcsán jelentkeznek.
A riport számos releváns kérdést vet fel: miként zajlanak az ukrán–orosz hadifogoly-cserék, hogyan történik a pszichológiai és fizikai rehabilitáció, mit élnek át a családtagok, és mindez milyen társadalomszintű kihívások elé állítja az ukrán közösséget.
