A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 8 perc

Új nézőpont a Fermi-paradoxonra: Hol vannak az idegenek robot-szondái?

Miért nem találkoztunk még idegen civilizációkkal, ha technológiai fejlettségük alapján már rég elérték volna a Tejútrendszert? Egy friss elmélet új kérdéseket vet fel az ismert űrparadoxon kapcsán.

Az elmélkedés középpontjában a Fermi-paradoxon áll: ha a Tejútrendszerben rengeteg csillag, sőt, lakható bolygó található, miért nem találkoztunk még más intelligens civilizációval? Több magyarázat is született már erre a rejtélyre, amelyek között kiemelt szerepet kapott az az elgondolás, hogy a fejlett civilizációk előbb-utóbb kifejlesztenek mesterséges intelligenciát, majd az űrutazás helyett inkább otthoni, virtuális környezetben folytatják életüket, elveszítve érdeklődésüket a galaktikus terjeszkedés iránt.

Most azonban egy új tudományos értekezés jelent meg, amely ezt a magyarázatot alapvetően megkérdőjelezi. Eszerint, ha egy civilizáció rendelkezik mesterséges intelligenciával, robotokkal és űrgyárakkal, akkor a galaktikus kutatás és terjeszkedés olcsó, kicsi, de hatékony szondákkal is megvalósítható – ezek sem élelmet, sem oxigént, sem motivációt nem igényelnek. Ez az érv viszont tovább súlyosbítja a Fermi-paradoxont, hiszen már nemcsak az a kérdés, hogy miért nem kaptunk idegen jeleket, hanem az is: hol vannak ezek a robot-szondák, miért nem látjuk nyomaikat?

További érdekes felvetés, hogy talán rossz helyen keressük az idegenek nyomait: a technoszignatúrák helyett inkább a Naprendszerben található különös aszteroidák vagy meteoritok között lehetnek civilizációkra utaló tárgyak. Vajon léteznek-e köztük olyan objektumok, amelyek mesterséges eredetűek?