A 19. századi fizikusok egyre több kérdést tettek fel a fény természetéről, például: mit jelent az, hogy a fény színekre bomlik, és hogyan lehet mérni annak tulajdonságait? Az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatának felismerése vezetett el az elektromágnesesség fogalmának megalkotásához, és végül az elektromágneses spektrum felfedezéséhez.
Olyan alapvető tételek is szóba kerülnek, mint a fény kettős természete – egyszerre viselkedik részecskeként és hullámként –, vagy hogy színként azt érzékeljük, amit a tárgyak visszavernek, nem pedig elnyelnek. Egy alma például mindent elnyel, csak a vöröset veri vissza, ezért vörösnek látjuk.
William Herschel története révén szó esik az infravörös fény felfedezéséről, és arról, hogyan sikerült a látható fényen túli „láthatatlan” tartományokat is megtalálni (mint például az infravörös, mikrohullámú, ultraibolya, röntgen vagy gamma tartományokat).
Az elektromágneses spektrum további részeit egyre fejlettebb detektorokkal ismerhették fel a kutatók: a mikrohullámú sugárzás élelmiszermelegítő tulajdonságaitól kezdve az UV-fény biológiai hatásain át a rádióhullámokig és röntgensugarakig rengeteg kérdés, kísérlet és felfedezés gazdagítja az emberiség ismereteit erről a rendkívül színes témakörről.
A spektrum felfedezése nemcsak a tudományt, hanem a civilizáció mindennapjait is forradalmasította – a lehetséges gyakorlati következmények, technikai alkalmazások sora szinte végtelennek tűnik.
