1922-ben fedezték fel Tutanhamon fáraó sírját, amelyhez horrorisztikus legendák kapcsolódtak: a sír felfedezőit sorra rejtélyes balesetek és korai halálesetek érték. Ezek a tragédiák gyorsan megalapozták a hírhedt „Tutanhamon átkát”, amely sokáig tartotta rettegésben a kutatókat és a közvéleményt. Sir Arthur Conan Doyle és más hírességek is táplálták a misztikus történeteket, amelyek szerint a régészek a fáraó bosszújának áldozatai lettek.
Más szemszögből nézve a tudományos vizsgálatok új magyarázatot kínálnak az átok mögött rejlő titokra. Egy bizonyos, Aspergillus nevű gombafaj jelenlétét fedezték fel a sírban, amely az immunrendszerükben sérülteknél súlyos betegségeket okozhat. Korabeli orvostudomány még nem ismerte fel a gomba által okozott tüneteket, így az átokhoz kötött tragédiák egy része akár természetes fertőzés következménye is lehetett.
Nemcsak Tutanhamon sírjánál, hanem más történelmi nyughelyek – például a lengyel Casimir IV. király sírja – feltárása során is hasonló halálesetek történtek, újabb táptalajt adva a gyanúnak, hogy a múmiák átka mögötti igazi bűnös talán egy jól ismert, ám veszélyes gomba lehet.
A történet azonban itt nem ér véget. Legújabb kutatások szerint ugyanaz az Aspergillus flavus gomba, amelyhez ezek a tragédiák köthetők, akár kulcsszerepet játszhat a jövőben a rák gyógyításában. A tudósok olyan peptideket fedeztek fel benne (RiPP-eket), amelyek laboratóriumi körülmények között képesek gátolni bizonyos leukémiasejtek szaporodását, és ezzel új kezelési lehetőségek lehetőségét vetítik elő.
