Az amerikai elnök döntése újabb szintre emeli a Venezuelával fennálló feszültséget: teljes blokádot rendel el az olajszankcióval sújtott tankerekre, amelyek Venezuelába tartanak vagy onnan távoznak. Az intézkedést egy jelentős haditengerészeti erő támogatja a térségben, amely az elnök szerint minden korábbit felülmúló méretű.
Az olajszállítás leállításával elsősorban Venezuela gazdasága kerül nyomás alá, melynek olajtartalékai kulcsfontosságúak. Kérdés, vajon milyen hatással lesz mindez a már most is kritikus helyzetben lévő ország gazdaságára, és mennyire szolgálja a politikai változások előmozdítását.
A háttérben zajló eseményeket tovább bonyolítja a Trump-kormányzat kommunikációja: a Fehér Ház vezető munkatársa elismeri, hogy a drogfutár hajók elleni támadások valódi célja nem feltétlenül a kábítószer-kereskedelem megfékezése, hanem a venezuelai vezetés, Maduro megbuktatása. Mindeközben a nemzetközi közvélemény figyeli, meddig terjed a katonai nyomásgyakorlás, és milyen járulékos kockázatokat hordoz magában a helyzet eszkalálódása.
Felmerülnek jogi kérdések is: vita folyik arról, hogy a droghajók elleni támadások során megsértették-e a háború vagy a tengeri jog szabályait, különösen a túlélők kezelésével kapcsolatban. Az amerikai hadseregben pedig jelentős átalakítások lehetnek kilátásban, amelyek a stratégiai fókusz átrendezésével akár a világ más régióiban is változásokat hozhatnak.
