Irán és az Egyesült Államok között tovább feszülnek a húrok: Donald Trump újabb, minden eddiginél nagyobb támadást helyez kilátásba Iránnal szemben, miközben követeli, hogy az iráni forrásokból térítsék meg az elszenvedett károkat. Figyelemre méltó, hogy Trump korábban még azt hangsúlyozta: ezek a pénzek Iránhoz tartoznak, nem az Egyesült Államokhoz.
Az amerikai kormányon belül is folyamatosak a viták arról, milyen katonai lépéseket célszerű tenni. Változatos hadászati opciók merülnek fel, a kizárólag légi csapásoktól egészen a haditengerészet és a szárazföldi haderő bevonásáig. Közben az is kérdéses, hogy ezek az akciók valóban közelebb hozzák-e Iránt a tárgyalóasztalhoz, vagy újabb eszkalációhoz vezetnek.
A térségben lévő amerikai bázisokat sorozatos rakétatámadások érik, komoly károkat okozva. Szakértők és oknyomozó újságírók beszámolói alapján a védelmi rendszerek sebezhetőnek bizonyulnak, többek között az iráni precíziós csapások miatt. Nem világos, hogy a támadások után mennyire sikerül helyreállítani az elpusztult radarokat, kommunikációs infrastruktúrát vagy légvédelmi rendszereket.
Míg Irán demonstratívan mutatja ki katonai erejét és hajt végre támadásokat, a háttérben folyamatos az újjáépítés: újraépülnek rakétasilók, földalatti bázisok, új pozíciókat alakítanak ki. Ezzel párhuzamosan felmerül a kérdés: az amerikai stratégia képes lehet-e megtörni ezt a körforgást – vagy csak további áldozatokhoz vezet mindkét oldalon?
