Donald Trump amerikai elnök pekingi látogatása során két napon keresztül folytatott tárgyalásokat Hszi Csin-ping kínai vezetővel. Ezek az egyeztetések kitértek a tajvani fegyvereladások kérdésére is, amely évek óta az egyik legérzékenyebb pontot jelenti Kína és az Egyesült Államok kapcsolatában.
Kiemelt hangsúlyt kapott az a tény, hogy Trump nem árulta el egyértelműen, megvédené-e katonailag Tajvant, ha Kína lépéseket tenne az önálló sziget ellen. A sajtótájékoztatókon hangoztatta: a döntés az ő kezében van, de konkrétumokat nem osztott meg, még magával Hszi Csin-pinggel sem.
A riporterek és elemzők számos kérdést vetettek fel az amerikai–kínai kapcsolatok jövőjével, az USA regionális érdekeivel és a két nagyhatalom közt fennálló feszültségek lehetséges irányaival kapcsolatban. Felmerült az is, hogy milyen alku születhetett Irán ügyében, illetve mi várható a további fegyvereladási megállapodások és gazdasági együttműködések kapcsán.
Elemzők rámutattak arra, hogy az amerikai kormányzat Tajvannal kapcsolatos álláspontja szándékosan maradt homályos; a hivatalos kommunikációban nem kötelezte el magát katonai védelem vagy katonai segítség mellett. Mindez komoly diplomáciai következményekkel járhat, miközben a nemzetközi színtéren már most találgatások övezik, kik lesznek a döntések nyertesei és vesztesei.
