Az elemzés középpontjában az amerikai közvélemény drasztikus változása áll a jelenlegi iráni háborúval kapcsolatban. Míg korábban is népszerűtlen volt a konfliktus, a friss adatok szerint ez az ellenérzés csak tovább mélyült, így történelmi mélyponton van az elnök háborúval összefüggő népszerűsége. Az összehasonlítás során szó esik arról, mennyire gyorsan vált elutasítottá ez a háború, összevetve például az iraki háborúval kapcsolatos korábbi közvéleménnyel.
Külön érdekesség, hogy a háború elutasítása nemcsak a demokrata és független szavazók körében kiugróan magas, hanem még a republikánus irányultságú függetlenek többsége sem tartja indokoltnak a konfliktust. Ez komoly kihívást jelent a Kongresszusban induló republikánusok számára az elkövetkező választásokon, mert ezen szavazók szimpátiájának elvesztése fordulópontot jelenthet.
Az USA és Kanada viszonyának alakulása is terítékre kerül: a kanadai lakosságban drámai mértékben zuhant az Egyesült Államokkal szembeni bizalom – mindössze 22%-uk tartja az USA-t barátnak vagy szövetségesnek, szemben a néhány évvel ezelőtti 73%-kal. Ez merőben szokatlan a két ország addigi jó viszonyához képest, hiszen az amerikaiak továbbra is kimondottan kedvelik Kanadát.
Az elemzés kitér a közelgő félidős választásokra is. Bár a demokraták vezetnek az országos felmérésekben, fölényük messze elmarad a korábbi ‘hullámévekben’ látott szinttől, ami a választókerületek átszabása miatt különösen ingatag többséget vetít előre. Ugyanakkor a republikánus szavazók továbbra is tömegesen állnak a párt mellett, függetlenül attól, hogy maga Trump mennyire népszerűtlen.
A gazdasági tényezők sem elhanyagolhatók: a magas benzinárak várható további emelkedése tovább ronthatja az elnök és a kormányzat megítélését, amire a piaci várakozások is ráerősítenek.
