Az események középpontjában egy súlyos támadássorozat áll, amely Szaúd-Arábia egyik legnagyobb repülőterét, a rijádi King Khaled Nemzetközi Repülőteret érte. Biztonsági kamera felvételein látható a rakétacsapás közvetlen következménye: egyik pillanatról a másikra tör ki a pánik az utasok körében, akik próbálnak menekülni az omladozó plafon alól. A támadásokért a jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók vállalták a felelősséget, amelyek során több halálos áldozat volt.
Az elemzés során felmerül, mennyire képes Szaúd-Arábia megvédeni saját infrastruktúráját ilyen támadásokkal szemben, valamint mennyiben jelent kihívást a légvédelem áthelyezése a repülőterek védelmére. A szakértők szerint fontos kérdés, hogy szükséges-e, és ha igen, milyen formában az Egyesült Államok közvetlen részvétele a konfliktus kezelésében — legyen szó saját erők bevetéséről vagy inkább logisztikai, illetve felderítési támogatásról a jemeni kormány csapatainak.
Az elemzők kitérnek arra a problémakörre is, hogy az Irán–Szaúd-Arábia viszony, valamint a régió energiafolyamataira gyakorolt hatások milyen geopolitikai feszültségeket keltenek. Emellett szó esik a Pakisztánnal és Törökországgal kötött új védelmi szövetségről, valamint a korábbi Egyesült Arab Emírségekkel fennálló együttműködés megszakadásáról is.
Felmerül a kérdés, hogy a húsziak mennyire önállóan döntenek saját hadműveleteikről, vagy mennyire közvetlenül szolgálják az iráni érdekeket. A riport végigveszi, mennyire komplex feladat ilyen kiterjedt országot megvédeni a modern hadviselés eszközeivel, és rámutat arra, hogy a támadások célja nemcsak fizikai, hanem szimbolikus, presztízsszempontból is jelentős.
