Az elmúlt hónapok feszültségei következtében Donald Trump meglepő lépésre szánta el magát: elrendelte a Hormuzi-szoros blokádját, amivel gazdasági nyomást kíván gyakorolni Iránra. Korábban úgy tűnt, hogy Irán lesz az, amely veszélyezteti a kereskedelmi hajóforgalmat, mégis az amerikai vezetés kezdeményezte a szoros zárolását.
Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága minden, iráni kikötőkből induló vagy iráni felségvizeken áthaladó hajóra kiterjesztette a blokádot, függetlenül attól, hogy melyik ország zászlaja alatt hajózik. Ilyen lépés példátlan diplomáciai bonyodalmakat idézhet elő, főleg miután a szállítmányok között számos szövetséges és semleges ország kereskedelmi hajói is érintettek lehetnek.
Izgalmas kérdés, hogy mennyire lesz hatékony a blokád Irán stratégiai tartalékainak, exportlehetőségeinek visszaszorításában, és hogy a rezsim meddig képes ellenállni a gazdasági nyomásnak. Nem mellékes, milyen válaszlépésekre számíthatunk Irántól, illetve milyen hatást gyakorol az energiaárakra és a nemzetközi kapcsolatokra az új feszültségforrás.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet kiéleződése könnyen újabb eszkalációs hullámhoz vezethet, amely egyszerre érintheti az energiaellátást, a szállítmányozást és a geopolitikai szövetségi rendszereket. Mindez különösen érzékeny időszakban történik, amikor az amerikai választási kampány már a láthatáron van.
