A tempura készítésének művészete nemcsak egy receptet tartogat, hanem egy egész sor fontos technikát, amelyek segítségével számos új ételt lehet megalkotni. Ennek a fogásnak különlegességét az adja, hogy a tészta nagyon könnyű, ropogós és légies lesz, így a zöldségek és halak ízei kerülnek igazán előtérbe.
Érdekes történelmi háttér bontakozik ki: a tempura eredetileg portugál hatásra jelent meg Japánban, ahol évszázadok alatt egyedülálló japán étellé alakult. A tészta összetevőinek – liszt, kukoricakeményítő, burgonyakeményítő – kombinációja adja meg az ikonikus, roppanós textúrát, de további lényegi összetevők és technikák is szóba kerülnek, például a jéghideg vodka, szóda vagy éppen a zöldségek gondos kiválasztása.
A főzés során felvetődik, hogyan segítheti elő az alkohol a tészta extra ropogósságát, vagy miért fontos a hideg hozzávalók alkalmazása. Bemutatásra kerülnek egyedi alapanyagok, például a shungiku (őszi krizantémlevél) és különböző zöldségek, amelyek mind más-más textúrát adnak a végeredménynek.
További izgalmas kérdések is előkerülnek: vajon hogyan változtatja meg az olaj típusa az elkészült fogás ropogósságát? Miként lehet elkerülni, hogy a tempura tésztája túl sűrű vagy gumis legyen? Mik a legjobb eszközök a sütéshez, és melyek a gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni? Ezekre a kérdésekre is választ keres a bemutató, miközben a japán gasztrokultúra különlegességeibe is betekintést enged.
