Felmerül a kérdés: melyik a legjobb TCL tévé, és miért nem feltétlenül a csúcskategóriás modellek érik meg leginkább? A QM7L példája azt mutatja, hogy néha a középkategória hozza a legjobb ár-érték arányt, hiszen nem mindenki számára az abszolút csúcsmodell a legmegfelelőbb választás.
Vizsgálat alá kerül, miben tér el a QM7L egy drágább modellhez, például a QM8L-hez képest: főként a fényerő, a dimming zónák száma, valamint a processzor és a panel közötti különbségek jelentenek eltérést. Érdekes kérdés, hogy ezek a papíron jól hangzó paraméterek mennyire érzékelhetők a hétköznapi használat során, illetve mennyire befolyásolják a vizuális élményt.
Felmerül, hogyan teljesít a QM7L a színpontosságban és a gyári kalibráció szempontjából, különböző képmódokban, például Filmmaker vagy Dolby Vision módban. Ugyanígy szó esik arról, mennyi igaz a gyártói ígéretekből, például a 100%-os színtér lefedettségből vagy a 3000 nites fényerőből.
Különféle valós használati helyzetekben is részletesen tesztelik a tévét: mindennapi filmnézés, streaming, régebbi felbontások felskálázása – sőt, gaming vagy sportközvetítés közben felmerülő mozgási anomáliák és zajok is előtérbe kerülnek.
Szintén vizsgált kérdések közé tartozik a panel egyenletessége, az oldalnézeti képminőség, illetve a blooming, vagyis a fényfolyás kezelése kisebb számú dimming zónával. Vajon ezek a kompromisszumok mennyit nyomnak a latba a jó ár mellett?
Végül felvetődik, hogy most érdemes-e ráugrani az SQD mini-LED technológiára, vagy érdemesebb még várni az újabb, RGB mini-LED fejlesztésekre? A különböző megjelenítő technológiák előnyei és hátrányai, illetve a technológiai fejlődés tempója is gondolkodásra késztet.
