2001. szeptember 11-e reggelén négy utasszállító repülőgépet eltérítettek, amelyek közül kettő a New York-i World Trade Center ikertornyaiba, egy a Pentagonba csapódott be, míg a negyedik Pennsylvaniában ért földet. Az események láncreakciója perceken belül szemtanúk millióihoz jutott el televízión és az akkor még gyerekcipőben járó interneten keresztül. A hírszerzők, újságírók, mentőcsapatok és helyszíni szemtanúk beszámolói révén a dokumentumfilm pontos képet ad a káoszról, a pánikról és a gyorsan terjedő információkról.
Az elhangzó beszámolók egyszerre mutatják be a hatalmi döntéshozatal, a média, valamint az átlagemberek szemszögét. Hogyan birkózott meg egy egész ország a sokkoló eseményekkel élő adásban, milyen információk álltak vagy éppen nem álltak rendelkezésre a döntéshozók számára, és hogyan befolyásolta mindezt a média szerepe?
A film számos alapvető kérdést vet fel: vajon valóban mindent megtettünk-e a megelőzésért, mennyire működött együtt a hírszerzés és a rendvédelem, illetve ki és hogyan vonható felelősségre az események láncolatáért? Nem csupán történelmi áttekintést ad, hanem vizsgálja a nap lelkületét, a média rendkívüli helyzetét és az utóhatásokat is – különösen a társadalom és a politika átalakulását, valamint az új világkép kialakulását.
Vajon milyen erkölcsi és gyakorlati dilemmák elé állította a világot a terror, és hogyan próbáltak újságírók, mentősök, politikusok és az átlagemberek választ találni a bizonytalanság kérdéseire? A történet bepillantást enged a média döntéseibe, az élőben átélt sokkba, a lakosság reakcióiba, és abba, hogyan változott meg örökre a világ 2001. szeptember 11-én.
