Ebben az összefoglalóban egy indie CRPG, a Swordhaven: Iron Conspiracy kritikai áttekintése kerül bemutatásra, amely mostanra, hat hónappal a megjelenése után és a legutóbbi nagy frissítés bevezetésével elérte végleges formáját. A játékot az Atom Team fejlesztette, akik korábban az Atom RPG-ért is felelősek voltak, és ezúttal a Baldur’s Gate által inspirált irányt célozták meg.
Részletesen foglalkozik a karaktergenerálás sokszínűségével: az eltérő háttérválasztások, azok hatása a dialógusokra és a küldetésekre, valamint az összetett képesség- és fejlődési rendszerek mind fontos szerepet játszanak. A tesztelő szerint az extra tartalom és a különböző lehetséges megközelítések révén a játék újrajátszhatósága jelentős.
Az áttekintés technikai oldalát is érinti, megemlítve, hogy bár a stabilitás sokat javult, még mindig akadhatnak bosszantó hibák, például váratlan összeomlások bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor a játék alacsony rendszerkövetelményei miatt gyorsan újraindítható.
Kiemelt helyet kap a harcrendszer bemutatása is, amely kétféle üzemmódban működik (valós idejű szünettel, illetve körökre osztva), de mindkét esetben problémaként merül fel a taktikai lehetőségek korlátozottsága, illetve az, hogy a társak megszerzése aránytalanul lassú, ami az elején nehezíti az előrehaladást.
Bemutatásra kerülnek a felfedezhető helyszínek, a világ nap-éj ciklusa, valamint az ellátmány menedzsment fontossága – ideértve a vadászatot, a főzést és az alkudozást is. Az egyedi baltaérc – Balta ore – körüli nyersanyag-konfliktus és a koloniális háttér mind fontos elemei a játék világának.
Felvetődik több érdekes kérdés is: hogyan befolyásolják a választott karakterháttér-döntések a történet és a világ reakcióját; vajon megtalálhatók-e valóban békés, nem harci megoldások a feladatokra; illetve hogyan viszonyul a játék a klasszikus CRPG hagyományaihoz az újdonságok mellett.
