Skóciában és Nagy-Britanniában különös, faragott kőgolyókra bukkantak, amelyek évezredekkel idősebbek, mint a híres „római dodekaéderek”. Eredetük, funkciójuk és jelentésük azóta is rejtély.
A kőgolyók többnyire több ezer évesek, különféle kőzetekből készültek, és változatos, aprólékos díszítéssel rendelkeznek. Méretük nagyjából egy teniszlabda nagyságú, felszínükön kidudorodó gömböcskék (bütykök), spirálminták, vonalak fedezhetők fel. Találtak ilyet híres neolitikus lelőhelyeken, például Skara Brae vagy Kilmartin Glen környékén is.
Felmerül a kérdés: ezek a mintázatok, faragások egy ősi sorsvető eszköz, emlékeztetőrendszer, esetleg hatalmi szimbólum vagy rituális tárgy részei lehettek-e? Több elmélet is született; ezek között van a fegyverként, mérlegsúlyaként, szerencsehozóként vagy akár státusszimbólumként való használat is. Egyesek szerint a kőgolyók akár egyfajta „neolitikus önéletrajzként” is szolgálhattak a kőfaragók részéről.
Az sem kizárt, hogy az egyes mintázatok családokat, törzseket jelölhettek, vagy ezek a tárgyak a társadalmi rang, vallási identitás jeleiként szolgáltak. A végtelen variációkat és ötleteket azonban csak találgathatjuk, hiszen semmiféle írásos emlék nem maradt fenn a neolitikum embereitől ezekről a titokzatos tárgyakról.
Vajon lehetséges, hogy ezek a kőgolyók ugyanannak a rejtélyes kulturális hagyománynak a részét képezték, mint a későbbi, még mindig megfejtésre váró dodekaéderek? Milyen társadalmi, vallási vagy technikai szerepet játszhattak ezek a precízen faragott kövek a korabeli közösségek életében?
