Két évtizeddel az első két rész után visszatérnek a Wayans testvérek a kultikussá vált Scary Movie franchise-hoz. Indulásként a nézők rögtön egy poénnal találkoznak: a hatodik rész egyszerűen csak Scary Movie címmel fut, ami már önmagában is utalás a sorozat múltjára.
Ismét előtérbe kerülnek a slasher filmek paródiái és a popkulturális utalások, miközben a film különféle jelenetekkel és helyzetekkel próbál humort teremteni. A régi részek ikonikus pillanatai, például a James Woods által játszott ördögűző, is említésre kerülnek, összehasonlítva az új filmmel.
Felmerül a kérdés, mennyire képes az új alkotás eltalálni azt a vicces, ugyanakkor elgondolkodtató hangulatot, amit például a Naked Gun vagy a klasszikus Scary Movie-filmek jelentettek. Szóba kerül, mennyire tudnak működni az öncélú tréfák, vagy hogy vajon sikerül-e megszólítani az új generációt vagy a régi rajongókat.
A kritika kitér arra is, hogy a jelenetek gyakran nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, inkább egymástól független poénokon alapszanak. A film humora a korábbiakhoz hasonlóan alacsonyabb stílusú, gyakoriak a pajzán vagy szókimondó poénok, illetve a klasszikus tabudöntögetés.
Érdekes felvetésként merül fel, vajon megállja-e a helyét a film a paródiaműfaj nagyjaihoz, mint például a Naked Gun, vagy csupán ismétli a műfaj régi fogásait. Az is kérdés marad, az új irány mennyire tudja megújítani a sorozatot, és visszahozni a nézők számára emlékezetes nevetéseket.
