Mitől válik egy folytatás többé, mint egyszerű továbbfejlesztés? Ezt a kérdést bontja ki a kritika, amely a Saros című játékot helyezi előtérbe, kiemelve, hogy a készítők egy teljesen új narratívát, játékmeneti struktúrát és felfedezési rendszert vezettek be. A videojáték az elődjére, a Returnalra támaszkodik, de ezzel együtt mélyrehatóan újragondolja a roguelike műfaji sajátosságokat.
A történet középpontjában Arjun Devraj áll, akit Rahul Kohli alakít, és egy eltűnt tudományos misszió felkutatására indul a távoli Kakosa bolygóra. A főhős egyúttal egy személyes indíttatástól is vezérelve kutat valaki után a korábbi expedíciók tagjai közül. A rejtélyes napfogyatkozások és azok hatása az emberi elmére fokozatosan bontakozik ki, mialatt a főszereplő és csapata saját démonjaikkal is szembenéznek.
A Saros nem csupán a történetmesélésben, hanem a játékmenet minden elemében felülmúlja elődjét. A fejlesztett mozgásrendszer, a jobb szintdizájn, az átalakuló biomes-ok és a teljesen új metaprogressziós rendszer mind-mind a játékos szabadságérzetét és kíváncsiságát erősítik. Külön érdekesség a nehézség személyre szabhatósága – aki nagyobb kihívást keres, megtalálhatja, de a kevésbé tapasztalt játékosok is könnyebben élvezhetik a fejlődést.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy miként változtatható egy szigorú roguelike formula, és milyen eszközökkel lehet mind a hardcore, mind a szélesebb közösséget megszólítani. A Saros egyúttal remekül demonstrálja, hogy a PS5 technikai ereje mennyire támogatja a látványos, dinamikus akciót és a magával ragadó hangteret.
