Mára igazi ritkaságnak számítanak az autentikus, kézzel faragott mahjongkészletek, amelyek értéke elérheti akár az 1000 dollárt is. Sok gyűjtő és rajongó különleges érzékszervi élményként írja le a játékkal való találkozást: a csempék különféle anyagai, textúrái, hangja és súlya egyedülálló élményt nyújtanak.
Napjainkban egyre nehezebb valódi kézműves munkával készült készletekhez jutni, hiszen a többség már gépi úton, tömeggyártásban készül. A hagyományos motívumokon és művészi részletességen túl azonban megjelentek modern dizájnok is — például tematikus, vagy éppen amerikai kulturális referenciákkal díszített szettek.
A játék története a 19. század végére, Sanghaj környékére nyúlik vissza, de már a 20-as évek Amerikájában is igazán népszerűvé vált. A kézzel készített, aprólékosan megmunkált csempék azonban ma már csak néhány mester keze munkáját dicsérik — egyikük Hongkong utolsó női mahjongfaragója, akit külön is bemutatnak a videóban.
A kortárs készletek között feltűnnek egészen szokatlan témák, mint az édesség- vagy filmvilág ihlette készletek. Ez sok játékost megoszt: egyesek szerint ezzel veszíthet a tradíció a jelentőségéből, mások viszont épp a kreativitás és a művészi szabadság lehetőségét látják ebben.
Felmerül a kérdés: miként tartható életben a kézi mahjongfaragás mestersége, és vajon létezik-e jövője az egyedileg készített, limitált példányszámú készleteknek a digitális, gépiesedő világban?
