Az Arab-félsziget bazaltmezői, amelyek Jordánia, Szíria és Szaúd-Arábia határain terülnek el, több ezer évvel ezelőtt keletkeztek a Föld kérgének mozgása következtében. Repülőgépes megfigyelések során régészek furcsa, nagyméretű, téglalap alakú kőstruktúrákat fedeztek fel ezeken a területeken, amelyeket ma mustatilnak vagy kapuknak neveznek formájuk alapján.
A kapuk mellett további rejtélyes építmények bukkanak fel: a Harat Kaibar kiterjedt lávamezőin olyan kőformációk alakultak ki, amelyeket sárkányoknak (kites) hívnak, és valószínűleg ősi vadászcsapdaként szolgáltak. A struktúrák monumentális mérete és bonyolult kialakítása fejlett régészeti tudásra utal, ami felveti a kérdést: vajon a kapuk is hasonló célt szolgáltak?
A terület további titkai között találhatók a kulcslyuk alakú sírok és kőutak is. Az ezekben feltárt temetkezések és szimbolikus formák arra utalnak, hogy az ősi emberek társadalmi és rituális célokra is használták ezeket az építményeket.
A szisztematikus feltárások során emberi és állati csontmaradványokat tártak fel a kapukban és a mustatilokban. A leletek között nagy mennyiségű szarvasmarhacsontot is találtak, amelyek gyakran körformában, szertartásos elrendezésben kerültek elő – ez a rituális állatáldozat lehetőségét is felveti.
Rejtély, hogy pontosan miért és milyen célból hozták létre ezeket a kőmonumentumokat. Szakértők vitatják, hogy főként vadászathoz, temetési szertartásokhoz vagy rituális eseményekhez kapcsolódó jelentőségük volt-e ezeknek a rendkívüli ősi építményeknek.
