Oroszország idei Győzelem napi parádéja látványosan szerényebb volt a korábbi évekhez képest, így felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire változott meg a hatalmi helyzet az országban. Ennek okaként hivatalosan az ukrán „terrorista” tevékenységre hivatkozott a Kreml, de több szakértő szerint a visszafogás mögött a katonai eszközök elleni ukrán dróntámadások veszélye állhat.
Az esemény, amely hagyományosan Oroszország erejének demonstrációja, idén katonai technika nélkül zajlott. Közben az ukrán támadások új, nehezen elérhető orosz városokat is elértek, többek között Moszkvát és Jekatyerinburgot. Egyre többször próbálják ukrán drónok megbénítani az orosz olajipari infrastruktúrát; a Fekete-tengeri olajfinomítókat többször érte találat.
Mindeközben a frontvonalon patthelyzet alakult ki, miközben Oroszország áprilisban területi veszteséget könyvelhetett el. Az elhúzódó háború és az abból eredő belpolitikai feszültségek egyre komolyabb kihívást jelentenek Putyin hatalmára nézve.
Nőtt a biztonsági intézkedések szintje is Putyin környezetében, félelmek fogalmazódnak meg puccskísérletektől, miközben a lakosság körében is növekszik az elégedetlenség. Az internetes korlátozások és a mindennapi gazdasági nehézségek miatt sokan kritizálják a kormányt, miközben az ország demográfiai válsággal és munkaerőhiánnyal küzd.
Felvetődik, hogy a jelenlegi helyzet mennyire fenntartható, és vajon közeledhet-e diplomáciai áttörés, vagy a háború elhúzódása idegi terhet jelent majd mind Oroszország, mind vezetője számára.
