Oroszország ukrajnai hadműveletei az utóbbi hónapokban lelassultak, az orosz hadsereg pedig csak minimális területi nyereséget könyvelhet el. Sok hírforrás szerint az orosz sorozás üteme már elmarad a veszteségektől, miközben ukrán drónok is sikeresen elérték Moszkvát és környékét, átsiklottak az ország egyik legfejlettebb légvédelmén.
A helyzet egyre feszültebb: felmerül a kérdés, hogy Putyin folytathatja-e ambiciózus céljait, vagy szükségessé válik egy olyan drasztikus lépés, mint egy újabb részleges mozgósítás, esetleg Belarusz háborúba rángatása az orosz emberelőny visszaszerzéséhez. Vajon Putyin beveti-e a sorozást újra, ahogy 2022 szeptemberében tette?
Az ukrajnai hadszíntéren változatos a fejlemények megítélése: az orosz előrenyomulás megtorpant, miközben Ukrajna kisebb, de stabil sikereket ér el, főleg a déli régiókban. Szakértők szerint Oroszország jelentős áldozatokat szenved, amelyek nem állnak arányban az elért területi nyereséggel, sőt, a belső mozgósítási kísérletek egyre inkább a felsőoktatási intézményekre terjednek ki, és növelik a társadalmi elégedetlenséget.
Az elemzők szerint a Kreml kénytelen lehet dönteni: vállalja a politikai kockázatokat egy újabb részleges sorozás vagy szélesebb körű mozgósítás mellett, vagy próbálja rábírni szövetségeseit, hogy közvetetten segítsék helyzetét. Érdekes kérdés, hogy Belarusz hajlandó lesz-e katonailag beavatkozni, és ha igen, ezt milyen keretek között teheti meg. Az orosz politikai nyilatkozatok alapján Putyin továbbra sem enged maximalista céljaiból, miközben az ukrán oldalon is nő az önbizalom.
A témakör szorosan összefonódik azzal, hogy milyen társadalmi és politikai következményekkel járhat egy újabb mozgósítás vagy egy erőszakosabb háborús fordulat, illetve mennyire fenyegeti mindez a jelenlegi erőviszonyokat az orosz-ukrán frontokon.
