Több mint fél évszázada ismert, hogy a DMT nevű pszichedelikus szer használói idegen lényekkel való találkozásokról számolnak be. Ezek a lények gyakran jelennek meg különféle formában: női entitás, istenség, földönkívüli vagy géptündér alakjában.
Most egy tudós azt állítja, hogy ezek a lények akár valósak is lehetnek, és a pszichedelikumok csak ablakot nyithatnak rájuk; matematikai elméletet is kidolgozott, amelyet szerinte akár tesztelni is lehetne. Felvetődik a kérdés: valóban csak az agyunk termékei ezek az élmények, vagy egy új valóság lenyomatával találkozunk?
Donald Hoffman, kognitív tudós szerint a tudat lehet az alapja mindennek, nem az anyag. Ezen az alapon elképzelhető, hogy más tudati ágensek – ilyenek lehetnek például az állítólagos DMT-lények – is létezhetnek, csak percepcióinkon kívül esnek.
Egyes kutatók szerint a matematikai modellek alkalmatlanok a tudatosság leírására, mivel ezekből hiányzik a tapasztalás tartalma. Mások viszont szeretnék kísérletekkel igazolni, hogy valós interakció történik ezekben az állapotokban, azonban ezeket az eredményeket még nem sikerült reprodukálni.
Izgalmas kérdés, hogy a pszichedelikus élmények miért hoznak létre állandó karaktereket, és ezek mennyire tekinthetők valós, illetve megosztott tapasztalatoknak, vagy csak egyszerűen az emberi elme furcsa szüleményei?
