Valami nyugtalanító és rendkívül erős folyamat zajlik legközelebbi csillagunk, a Nap felszínén. A tudósok azt vizsgálják, hogy a Nap növekvő aktivitása milyen hatással lehet mindennapjainkra, főként amikor gigantikus kitörések milliárd tonnányi plazmát löknek a Föld felé. Az ilyen napviharok könnyen padlóra küldhetik modern, technológiával telített világunkat.
A film izgalmas történelmi példákat is bemutat: ilyen volt az 1989-es quebeci áramkimaradás, amely mindössze 92 másodperc alatt sötétségbe borította a teljes tartományt, és hidegre ébresztette az ott lakókat. A tudományos közösség számára ez intő jel volt, hiszen az űridőjárás többek között a mágneses erők hatalmas játéktere.
Napfoltok, amelyek nagysága akár többszöröse is lehet a Földének, kulcsfontosságú szerepet játszanak a napviharok kialakulásában. A kutatók modernebb technológiákat alkalmazva próbálják megfejteni, hogy mikor és miért válnak ezek a napfoltok viharokká, vagy éppen miért haladnak át a Nap felszínén látszólag békésen. A mágneses energia leírása és laboratóriumi szimulációja révén igyekeznek előre jelezni a veszélyeket.
A Nap erőteljes magnetizmusának vizsgálata mellett a tudósok arra keresik a választ, mi okozza a váratlan, „robbanásszerű” kitöréseket, amelyek során hatalmas mennyiségű plazma távozik a Napból. Megjelennek olyan kísérleti berendezések is, amelyek a folyékony nátrium turbulens áramlását használják fel, hogy megértsék a csillagok belső működését és a mágneses tér kialakulását.
A film kitér a kritikus műholdrendszerek és az elektromos hálózat sérülékenységére is, bemutatva, hogyan próbálják a kutatók előre jelezni, illetve laboratóriumi körülmények között modellezni azokat a hatalmas energiájú „koronakitöréseket”, amelyek veszélyt jelenthetnek mindennapi életünkre. Izgalmas kérdés, hogy ezek a napviharok mikor és milyen mértékben képesek befolyásolni az emberi civilizáció által kiépített infrastruktúrát.
