Évek gyakorlása során szerzett tapasztalatait osztja meg a szerző, aki lépésről lépésre vezeti be a nézőt a pixel art világába. A szoftverválasztás képezi az indulópontot, ahol több alternatívát, például az Aseprite-et, a Libre Sprite-ot és a Photoshopot is bemutat, valamint webes lehetőségeket is ajánl.
A színek kiválasztására egyedi megközelítést javasol: nem érdemes rögtön bonyolult színkeverésbe fogni, inkább kész palettákkal dolgozni, mint például a lowspec weboldalon találhatóakkal. A helyes árnyékolás és a fényforrás elhelyezésének kérdését is alaposan végiggondoltatja, felvetve például a három árnyalat – alapszín, árnyék, fény – szerepét.
Sok szó esik a vonalvezetések megtisztításáról, a pixel „doubles” elkerüléséről és arról, miként lehet sima, nem recés íveket rajzolni. Konkrét példákon keresztül mutatja be, mikor praktikus a dupla pixelek alkalmazása, és mivel jár, ha a vázlatok rendezetlenek maradnak.
Az árnyékolási technikák részletezése során kitér a „pillow shading”, a dithering és az anti-aliasing használatára, valamint arra, hogyan alakítható a körvonalak színe a fényforrásnak megfelelően, és miként formálja mindez a mű stílusát.
Játékfejlesztési szempontokat is felvet – például hogyan érdemes az outline-okat variálni, hogy a játékos fókuszát a megfelelő helyre tereljük, és hogyan kell azonos fényforrásból gondolkodni különböző objektumok tervezése során. Valós pixel art játékok, például a Stardew Valley vagy a Celeste példái is előkerülnek, hogy szemléltessék a vizuális irányelvek hatását.
Mindezt számos praktikus tipp és a lehetséges hibák felvillantása egészíti ki, köztük a túl sok szín használatának vagy a referenciaanyagok hiányának problémáját. A motiváció megtartásának fontossága is hangsúlyt kap, hiszen az alkotás szeretete nélkül nehéz hosszabb távon fejlődni.
