A Phantom Blade Zero egyedi akciójátékként mutatkozik be, amely szakít a hagyományos Soulslike műfaji elemekkel, és saját identitást teremt a wuxia történetmesélés, a természetfeletti harcművészetek, valamint a kínai kultúra és mitológia ötvözésével.
A játék főhőse különleges kihívás elé néz: mindössze 66 nap áll rendelkezésére, hogy véghezvigye küldetését – bár az idő csak bizonyos történeti pontokon halad. A bátor játékosok számára a hardcore mód további izgalmakat tartogat, ahol 66 halál után minden addigi eredmény elveszik.
Harcrendszere kiemelkedő: minden összecsapás látványos és komoly ügyességet igényel, elkerülve a felületes gombnyomkodást. Az esztétika motívuma a ‘kung fu punk’, amely modern és hagyományos elemeket vegyít: bárhol harcolhatunk szellemszerű lényekkel, deformált rémségekkel, vagy pengeforgató ellenfelekkel, miközben változatos helyszíneket – tavak, falvak, barlangok, kastélyok – fedezhetünk fel.
Az eszközök sokfélesége, köztük 30 különféle fegyver, valamint limitált használatú ‘phantom edge’-ek tovább gazdagítják a játékmenetet. A játék szokatlan módon segíti a játékost: például az ellenségek többsége sosem tér vissza a haláluk után, és a mentési pontokat bőkezűen helyezték el.
A történetmesélés a hagyományos vágóképektől az interaktív emlékvirágokig sokszínű, bár néhol túl bő lére eresztett szöveges elemekkel. Noha előfordulnak kisebb bugok is, a játékmenet és az élmény ereje miatt ezek elhanyagolhatók.
Feltárásra csábító világ, kemény harcok, az egyedi látványvilág és a precíz harcrendszer emelik ki ezt a címet az egyszerű akciójátékok közül. Felmerül a kérdés: vajon tényleg létezik tökéletes egyensúly látvány, történet és játékmenet között?
