Az elmúlt hetekben számos, Oroszországhoz köthető hibridtámadás gyanúja merült fel több európai országban, amelyek közül a legnagyobb visszhangot a németországi lipcsiei-hallei repülőtéren talált robbanóanyaggal felszerelt drón váltotta ki. Ehhez több más incidens is társult: például Lengyelországban egy ukrán drónalkatrész-gyártó üzemben kitört tűz, valamint román és spanyol vadászgépek által lelőtt drónok az év során.
Az orosz-ukrán légiháború következményei egyre gyakoribbak a Balti- és Kelet-Európa területén is, aminek hatására több ország szigorította az orosz diplomatákra vagy utazókra vonatkozó beutazási szabályokat, és újabb szankciós lépések is szóba kerültek.
A riport felveti, mikor lépik át ezek a támadások azt a küszöböt, ahol a „hibrid háború” már nem pusztán kibertámadásokat vagy szabotázsakciókat jelent, hanem gyakorlatilag hagyományos hadviselésbe fordulhat át. Németország hivatalosan is Oroszországot nevezte meg felelősként, miközben több nyugat- és kelet-európai vezető szólalt fel a fokozódó fenyegetések ellen.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy az európai országok gazdasági és biztonsági érdekei hogyan befolyásolják a válaszlépéseket, és valóban megfelelő-e a jelenlegi – javarészt szimbolikus – reakciósorozat. A videó felvázolja annak veszélyét is, hogy Európa akár lassan, tudatlanul sodródhat bele egy valódi konfliktusba Oroszországgal szemben.
