Az amerikai organikus építészet egyik izgalmas példáját mutatja be ez a ház, amelyet egy Frank Lloyd Wright-tanítvány tervezett a 20. század közepén. Los Angeles környéke – jelenleg is a kísérletező szellem központja – adja a hátteret az egykori Foster Rhodes Jackson Hafif-háznak, amelyet hegyek, állami és nemzeti parkok vesznek körül.
A projekt célja egy családi vidéki menedék kialakítása volt, ahol a privát szféra és a közösségi terek egyaránt kiemelt szerepet kapnak. Az enteriőr szabadon áramló, folyosószerű kialakításával változatos közösségi terek jöttek létre: a konyha, a nappali és a különböző kültéri szobák összefonódnak, miközben mindegyik vendég saját lakosztályban élvezheti a nyugalmat.
Az épület múltja elevenen jelenik meg: az eredeti, 1960-as években készült házhoz később több bővítés is kapcsolódott, amelyek egy részét elbontották, hogy helyet adjanak új, de mégis az eredeti szellemiséget idéző megoldásoknak. Külön kihívás volt, hogy a régi és új elemek jól elkülönüljenek és párbeszédet folytassanak egymással.
A ház anyaghasználata és részletei is meghatározóak: a falakba préselt kövekkel díszített beton, a sok hemlock fa, egyedileg készített ablakok és újrahasznosított építészeti elemek teremtenek harmonikus egységet. Az enteriőrben kortárs bútorok, színes üvegablakok és játékos fénymegoldások is helyet kaptak.
Felmerül a kérdés, hogyan tud egy modern lakótér egyszerre tisztelegni a múlt előtt, közben mégis a jelen lakók igényeinek is megfelelni. Az is fontos szempont: milyen módon teremthető egyensúly komfort, fenntarthatóság és építészeti örökség között?
