Ollie egy kis kocka, aki 24 szobán keresztül próbál kijutni egy gyárból, amely különféle platformokból, robotokból és veszélyekből áll. A játék intenzív tempója párosul a főhős különleges tulajdonságával: a lendületével. Ez azt jelenti, hogy amikor a játékos elengedi a joystickot, Ollie nem áll meg azonnal, hanem még tovább csúszik – gyakran a biztos halálba.
Az akadályok és ellenségek sokfélesége, mint például liftek, teleporterek, mozgó platformok, rajzfilmszerű csapdák, robotok, sőt energizálók is változatos kihívások elé állítják a játékost. Külön érdekesség, hogy időnként megszerezhető egy átmeneti képesség, amellyel Ollie rövid időre legyőzheti a robotokat – ez gyakran keresztülhúzza az előre eltervezett taktikát, és teljesen megváltoztatja a játék ritmusát.
Több humoros történet, frusztráció és szerencsétlen halál mutatja be, mennyire nehéz ténylegesen jól uralni Ollie mozgását. A játék történelmi hátterét is felvillantja a narrátor: az Access Software 1984-es klasszikusa, melyet Frank Cohen készített, és amelyet az USA-ból indulva később bugfixekkel és új funkciókkal a brit piacra is bevezettek. Megemlíti, hogy a későbbi változatban már jelszavakat is használhattunk.
Kiélezett összehasonlításra is sor kerül a Commodore 64-es és az Atari 8-bites port között: mindkét verzióban közös a lendület-alapú irányítás okozta frusztráció. A kérdés végül az, képesek vagyunk-e megtanulni uralni Ollie-t, vagy ráfizetünk minden egyes hibás ugrásra, és hány halálba fog belekergetni minket ez a szemtelenül vicces platformer?
