Az elmúlt napokban elterjedt a hír, miszerint feltörték a Nintendót. A bejelentések gyorsan különféle reakciókat váltottak ki az interneten: néhányan örültek egy újabb nagy adatkisivárgás lehetőségének, mások viszont aggodalommal gondoltak saját személyes adataik vagy pénzügyi információik biztonságára.
Egy kevésbé ismert hekkercsoport, a Crimson Collective azt állította, hogy hozzáférést szerzett a Nintendo belső rendszereihez, és bizonyítékként megosztott több belső mappát ábrázoló képernyőképet. A nyilvánosságra hozott mappák fejlesztői előnézeteket, gyártási anyagokat és biztonsági mentéseket tartalmazhatnak – ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy valóban mennyire érzékeny információkhoz férhettek hozzá, és mennyiben érinthetik ezek a felhasználókat vagy a vállalat működését.
A támadók módszere nem ismeretlen: előfordult már, hogy az ellopott adatokat pénzügyi zsarolásra használták más nagy játékcégek, például a Capcom vagy az Insomniac esetében. A kapcsolódó Red Hat szervereken bizonyítottan történt behatolás, hatalmas mennyiségű adat kiszivárogtatásával, de nem világos, hogy ebből mennyi érintette ténylegesen a Nintendót.
Felmerül a kérdés, mennyire hitelesek a bemutatott bizonyítékok, mekkora a valódi fenyegetettség, és hogy a Nintendo-n kívül kiterjed-e az incidens más érintettekre is. A videó a múltbeli hasonló adatlopásokat is felidézi, miközben megvizsgálja, mennyire lehet jogos az aggodalom az aktuális fejlemények tükrében.
Vitát indít arról, mennyire fontos a jelszavak rendszeres frissítése, és hogy a cégek mennyire őszintén kommunikálnak egy-egy ilyen incidens kapcsán. Az is napirendre kerül, hogy a hekkercsoport milyen stratégiákat használhat a médiában való megjelenés és a vállalatok zsarolása során, valamint hogy az ilyen jellegű incidensek hogyan befolyásolhatják a digitális biztonságtudatosságot.
