Mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm korszakból a triász korszakba való átmenet során a Föld élővilága minden idők legnagyobb kihalási eseményét élte át. A korszak végét jelező fosszilis rétegek nemcsak hatalmas pusztulás nyomait, hanem különös, mutáns növényi spórákat és polleneket is őriznek, amelyek szinte világszerte megtalálhatók.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ezek a furcsa növényi maradványok a nagy kihalást követő alkalmazkodás jelei lehettek. Az ezredforduló után azonban egyre több bizonyíték utalt arra, hogy valójában hirtelen fellépő genetikai károsodás okozta ezeket a rendellenességeket.
Feltételezések szerint a perm végi gigantikus vulkánkitörések által kiváltott gyors felmelegedés, savas esők és hatalmas erdőtüzek mellett valami más is történt: talán az ózonréteg összeomlása vagy rendkívüli mennyiségű higany került a légkörbe. Ezek mind nagy mennyiségű mutációt okozhattak a növényekben, de hogy pontosan melyik tényező dominált, máig vitatott kérdés.
Érdekes módon a későbbi tömeges kihalási eseményeknél is felbukkannak hasonló, mutáns növényi maradványok, ami arra utalhat, hogy nagy vulkánkitörésekhez kapcsolódva globális mutagenezis többször is előfordult a történelem során. A tudósok most azt is vizsgálják, vajon lehetséges-e, hogy a múlt tanulságai a jelenlegi környezetszennyezésre és az ózonréteg védelmére is figyelmeztetnek bennünket.
