Május 28-a a menstruációs higiénia világnapja, ami kiváló alkalmat nyújt arra, hogy elgondolkodjunk a menstruációval kapcsolatos termékek biztonságosságán és kutatottságán. A közelmúlt egyik nagy port kavart ügye a Thinx márkájú menstruációs alsóneműk körül alakult ki, amikor felmerült, hogy káros vegyi anyagokat tartalmazhatnak – ez nagy közfelháborodást váltott ki, bár a tényleges egészségügyi kockázatot a tesztek sem igazolták egyértelműen.
Évtizedek óta visszatérő kérdés, mennyire biztonságosak a nők által rendszeresen használt termékek, például a betétek, tamponok vagy éppen a menstruációs kehely. Az utóbbi termék különösen népszerű a fenntarthatóság és költséghatékonyság miatt, de felmerül a kérdés, vajon valóban biztonságos-e hosszú távon? Kutatások alig készültek ezen a területen, sőt, a legfontosabb tanulmányok is vitatható módszertannal dolgoztak.
A francia kutatók 2018-ban például azt vizsgálták, szaporodik-e a toxikus sokk szindrómát okozó baktérium a menstruációs kehelyen, de kísérleti elrendezésük (műanyag zacskóban tenyésztve a kelyhet és a baktériumot) sok kérdést vet fel arról, mennyire tükrözi a valós helyzetet az emberi testben. Követő, hitelesebb vizsgálatok azonban még mindig váratnak magukra, részben a források hiánya miatt.
Felmerül az igény arra, hogy végre pontos és releváns kutatás készüljön arról, milyen kockázatokat – például húgyúti fertőzések, hüvelyfertőzések – rejthet a menstruációs kehely használata, illetve hogyan lehetne biztonságosabbá tenni ezeket az eszközöket. Addig is minden használónak érdemes figyelni a saját testére, fenntartani a jó higiéniai szokásokat, és nem megfeledkezni a rendszeres orvosi kontrollról sem.
