Érdekes megközelítést kínál a Valor Mortis, egy first-person Soulslike játék, amely a napóleoni háborúk különleges, misztikus világába helyezi a játékost. A műfajától szokatlan nézőpont és a történelmi háttér már önmagában is figyelemfelkeltő, ráadásul a főhős sajátos képességekkel ébred a csatamezőn, miután egy titokzatos erő életre kelti.
A játékmenet középpontjában a fejlődési rendszer és a gyors, mozgékony harc áll. Kulcstémává válik, hogy mennyire meghatározó a fejlesztések súlya, hiszen a gyors haladás képes szélsőségesen egyszerűvé tenni a későbbi szakaszokat. Külön figyelmet érdemel a stamina rendszere és a harcrendszer finomhangolása: vajon mennyire lesz kiegyensúlyozott az élmény, ha bizonyos játékelemek túlságosan leegyszerűsödnek?
Különleges világot fedezhetünk fel a mechanikai és mozgáslehetőségek révén, amelyet parkourelemek, grappling hook és különféle transzmutációs képességek színesítenek. Az élményekhez hozzátartoznak a technikai nehézségek, melyek között akadozások, fagyások és kamerakezelési problémák is felbukkannak. Kérdések merülnek fel a harc változatosságáról, a fegyverek testreszabhatóságáról, illetve a lineáris pályafutás nyújtotta felfedezési lehetőségekről is.
A történet misztikus kérdéseket vet fel: ki – vagy mi – kelti életre a főhőst, mi zajlik a háttérben, és miféle járvány pusztít a világban? Miként kapcsolódik ehhez Napóleon és a tőle származó fenyegetés? A világ viszonylagos frissessége, az ismeretlen erők és a narratíva kiegészítő szálaiból szőtt rejtélyek teszik igazán érdekessé a történetet, miközben számos, napjainkban ritkán bemutatott témát feszeget a játék.
