Európai országok, például Belgium, Lengyelország és Hollandia, egyre inkább saját belföldi üzenetküldő szolgáltatásokat vezetnek be a közszférában dolgozók számára. Ez a tendencia Franciaország és Németország korábbi lépéseit követi, amelyek célja az amerikai alkalmazások, mint a WhatsApp és a Signal, használatának csökkentése.
A döntést különféle biztonsági aggályok is indokolják, például az, hogy orosz támogatású hackerek európai tisztviselőknek adták ki magukat a Signalon, hogy érzékeny információkhoz jussanak. Mindemellett komoly versenyjogi összetűzés is kialakult a WhatsApp anyacégével, a Metával, amelyet az Európai Bizottság azzal vádol, hogy visszaél piaci erőfölényével, különösen új mesterséges intelligencia-alapú chatbot-szolgáltatása kapcsán.
A szolgáltatók számára bevezetett díjszabás problémás lehet a rivális AI-szolgáltatóknak, így például az OpenAI-nak, akik csak külön díj fejében biztosíthatnának üzenetküldést a WhatsAppon keresztül. Mindez arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy inkább a Meta saját AI-megoldását használják, hogy elkerüljék a plusz költségeket.
Az Európai Unió döntéshozói egyre jobban törekednek arra, hogy csökkentsék a stratégiai függőséget az amerikai technológiától és erősítsék az úgynevezett digitális szuverenitást. Az ilyen lépések, mint a saját fejlesztésű, biztonságos állami kommunikációs rendszerek kiépítése, fontos válasznak tekinthetők a növekvő geopolitikai és technológiai kihívásokra.
