Az elemzők részletesen megvizsgálják az amerikai közvélemény hozzáállását Donald Trump Iránnal kapcsolatos háborús politikájához. A számok alapján világosan látszik, hogy hónapokon keresztül az amerikaiak nagy többsége, beleértve a függetleneket is, folyamatosan elutasítja Trump lépéseit ezen a területen.
Felmerül a kérdés, mi állhat a tartós elutasítás mögött – vajon maga az egyezmény tartalma, annak felületes kidolgozottsága, illetve a kommunikált célok és azok megvalósítása vált ki ellenérzéseket? A beszélgetések során szó esik arról is, hogy az egyezmény csupán részben érintette Irán nukleáris programját, miközben más kritikus kérdések, például rakéták vagy emberi jogok, kimaradtak.
Többen felvetik: ha ugyanezt a megállapodást Barack Obama kötötte volna, Trump mit gondolt volna róla? Elemzők szerint az amerikaiak többsége úgy véli, Trump egyszerűen azért ment bele a megállapodásba, hogy véget vessen a háborúnak, miközben a győzelemhez fűzött reményei nem teljesültek.
Politikai oldalról is érzékelhető a megosztottság, hiszen még a republikánusok között is érezhető kritika fogalmazódik meg. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az Iránnal való alku mögötti elgondolás – vagyis hogy a gazdasági vonzerővel békét lehet elérni – más országok, például Észak-Korea esetében sem feltétlenül bizonyult működőképesnek.
