A természetben sok fém oxidációval, azaz kémiai reakcióval szennyeződik, elveszítve eredeti fényét és színét. A folyamat lehet felületi reakció, mint a réz zöldes oxidációja, vagy a bronz és ezüst esetében is tapasztalható elváltozás.
Mindezekkel szemben az arany szinte örökké megőrzi pompáját. Ennek oka nem csupán anyagszerkezeti jellegzetességeiben rejlik: egészen meglepő módon a speciális relativitáselmélet is közrejátszik ebben. Persze az arany atomjai között található laza elektronok ellenére sem mutat jelentős reakciókészséget a megszokott körülmények között.
Az arany kémiai inaktivitását nem csak a relatív tömegváltozás magyarázza. A kristályszerkezeti folyamatokban felszínre kerül az „új arany-titok”: a felületi atomok újrarendeződése során hatszög alakzatokat alkotnak. Egy 2026-os kutatás szerint ezek a hexagonális szerkezetek különösen ellenállók az oxidációval szemben.
Felmerül azonban a kérdés: lehetne-e direkt módon módosítani az arany szerkezetét, hogy mégis hajlamos legyen szennyeződésre, ha például ipari vagy energetikai felhasználás során ez lenne előnyös? A videó ennek a műszaki és tudományos dilemmának a körvonalait is bemutatja.
