Különleges kihívások és extrém árak jellemzik a közelgő labdarúgó-világbajnokságot, amely először valósul meg három ország – az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó – együttműködésében. Az esemény méreteit tovább növeli, hogy 48 ország részvétele mellett 104 mérkőzést rendeznek, mindez pedig soha nem látott logisztikai és gazdasági kérdéseket vet fel.
Az árak folyamatosan változnak: idén először alkalmaznak dinamikus jegyárazást, ahol a jegyek ára akár óránként is módosulhat a kereslet függvényében. Ez a rendszer számos spekuláns vásárlót vonz, akik profitot remélnek a jegyár emelkedéséből. Felmerül az izgalmas kérdés, hogy vajon a kiugró kereslet valódi vagy mesterségesen generált jelenségről van szó.
A jegyárakon túl további költségek és akadályok is nehezítik a szurkolók dolgát: emelkedő utazási árak, szigorúbb vízumfeltételek és korlátozott szállási lehetőségek tesznek próbára mindenkit, aki személyesen élvezné a világ legnagyobb futballfesztiválját. Emiatt egyes helyszínek vesztesége akár százmillió dolláros nagyságrendet is elérhet, ami aggasztó a szervező városok számára.
A FIFA non-profit szervezetként működik ugyan, azonban a bevételek főként a jegyértékesítésből, a közvetítési jogokból és a szponzorációkból származnak, miközben a rendező városoknak jelentős kiadásokat kell vállalniuk, gyakran vitatott megtérülés mellett. Mindezek mellett az is kérdéses, vajon a magas árak miatt mennyire marad el az esemény tömegvonzása, és megtelik-e valóban minden stadion.
