1992-ben a játékipart forradalmasította a Mortal Kombat, amely látványos, realisztikus megjelenésével és sokkoló halálmozdulataival rengeteg vitát és társadalmi aggodalmat váltott ki. Az akkori játékosok két táborra szakadtak: voltak, akik a Mortal Kombatot, és voltak, akik a Street Fighter 2-t részesítették előnyben. Mindkét sorozatnak megvoltak a maga rajongói.
A játékot többféle otthoni platformra adaptálták, de ezek az átiratok gyakran nagyon különböző minőséget képviseltek. Egyes változatok komolyan lebutított grafikával, hiányzó karakterekkel vagy jelentős játszhatósági problémákkal jelentek meg, különösen a Game Boy és a Game Gear esetében, ahol a vezérlés és a látvány is korlátozott volt.
Kiemelték azokat a technikai és vizuális különbségeket, amelyek a Sega Mega Drive, Super Nintendo, Commodore Amiga, Sega Master System és Mega CD verziók között fennálltak. Ezek közül például a Mega CD változatot majdnem HD-remake-nek lehet nevezni, hála a fejlettebb sprite- és hangfeldolgozásnak.
Érdekes kérdésként merül fel, melyik platformon adták vissza legjobban az eredeti hangulatot, és mennyire tudták a gyengébb hardverek mellett is megőrizni a játék brutalitását és egyedi stílusát. Szintén izgalmas vita, hogy a cenzúra, valamint a vér- és gore-mentesség mennyiben befolyásolta a különböző kiadások fogadtatását.
