A norvég mitológia népszerűsége a modern médiában évről évre nő, de kevesen tudják, hogy a Max Payne játék már 2001-ben merészen nyúlt ehhez a misztikus világhoz. A történetben nem csupán felszínes vagy véletlen utalások találhatók, hanem konkrét, szándékos párhuzamok is megjelennek a skandináv mondavilággal.
Az elemzés rámutat arra, hogy a játék szereplői és eseményei mitológiai archetípusokhoz kötődnek. Először a felszíni kapcsolódásokat tárja fel: a Valkyr nevű drog, az Aesir Corp vállalat, illetve a Ragnarok nevű éjszakai klub mind-mind közvetlen utalások a norvég mitológiára. Ezek mögött azonban mélyebb szimbolikus jelentések húzódnak, például a szereplők nevei és jellemei, valamint az események időzítése is hasonló sémák szerint épül fel.
A videó kérdései arra irányulnak, hogy mennyire tudatos döntések álltak a mitológiai párhuzamok mögött, és ezek hogyan alakítják a történet strukturális szintjeit. Felmerül, hogy egyes karakterek kifejezetten norvég isteneket vagy más, mitológiából ismert szereplőket testesítenek meg sajátos, modern környezetben. A párhuzamok nem minden esetben egyértelműek, így több értelmezési lehetőséget is felvet a narratíva.
Különösen izgalmas gondolatokat vet fel a kérdés, hogy vajon a Max Payne univerzuma valóban egy fordított, eltorzított mitológiai világot mutat-e be, ahol az eredetileg isteni, üdvözítő helyek inkább a pusztulás és kárhozat színterei lesznek. A történet szimbolikája messze túlmutat az egyszerű utalásokon, és új megközelítéseket ajánl annak értelmezéséhez, hogy miként építhető be egy videójáték narratívájába egy egész ókori világkép.
