A Mars felszínén egyre több furcsa kőzetalakzatot találnak, például különleges piramis formájú struktúrákat és méhsejt-mintázatokat. Ezek a formák sokszor felkeltik az érdeklődést az idegen élet lehetséges jelei után kutatók körében, de a geológusok egyre inkább természetes képződményeknek tartják őket, amelyeket a bolygó eróziós folyamatai hoztak létre.
Az utóbbi időszakban különösen figyelemreméltóvá vált a ‘Utopia Planitia’ térségében terjedő sötét anyag, amelynek eredete máig rejtélyes. Ez a sötét folt évtizedek óta növekszik, és lehetséges, hogy vulkanikus hamu vagy a felszínt borító világos por szél általi eltüntetése okozza.
Astrobiológiai szempontból is fontos felfedezések születtek, például soha nem látott mennyiségben és változatossággal találtak szerves molekulákat, köztük a DNS és az RNS építőköveinek előfutárait. Bár ezek nem jelentik az élet jelenlétét, arra utalnak, hogy a szükséges alapanyagok régóta jelen lehetnek a bolygón.
Több, mikrobák jelenlétére utaló ásványi mintázat is napvilágot látott, amelyek azonban lehetnek nem-biológiai folyamatok eredményei is. Ugyanakkor újabb kőzettani rejtélyek is felmerültek, például földi olvadási körülmények között képződő gránátot is találtak egy marsi meteoritban.
Az atmoszféra és az időjárás terén is komoly előrelépések történtek. A kutatók például sikeresen feltérképezték a szélviharokat okozó porkígyók mozgását, és bizonyították, hogy a marsi szél sokkal erősebb, mint azt korábban gondolták. Emellett a Mars légkörének gyors elvesztését is sikerült egy új jelenséggel – a Zwan Wolf-effektussal – magyarázni.
Végül érdekes megállapítások születtek az idő múlásának ütemével kapcsolatban is: A Mars felszínén a gravitációs idődilatáció miatt a „földi időhöz” képest naponta csaknem fél milliszekundummal gyorsabban telik az idő.
